Nem elég megnézni egy eladásokra optimalizált kajak-katalógust, majd sík vízen kipróbálni magát a kajakot, szükséges az is, hogy teljes terheléssel (csomagokkal) hullámos vízen is haladjunk vele, méghozzá legalább egy egyhetes tengeri kajaktúra alkalmával. Ekkor megtapasztalhatjuk saját bőrünkön, mire is képes a megvásárlásra szánt hajó.
Ennek szellemében kezdjük el a hajószerkezettani ismereteink bővítését, elsősorban a szakkifejezések tárgyalásával, melyek segítenek komolyabb szakszavak megértését is. Tapasztalatból tudom, hogy ezek nagy részével hazai kereskedők, hajóépítők sincsenek tisztában.

Biztosan érezhető egy idő múlva, hogy ha a kajakgyártók eladási katalógusaiba bizonyos adatok bekerülnének (például az összes hidrosztatikai adat), sokkal többet tudnánk megmondani a hajóról, kajakról még a próbaút előtt. Sokkal jobban, alaposabban össze tudnánk hasonlítani kajakokat csupán számok, arányok, arányok arányai alapján, nem kellene a szubjektív beállítottságú ,,megmondóemberekre'' hallgatni, akik sajnos esetleg azt sem tudják, mikor miről beszélnek --- persze teszik mindezt csupa jóindulattal, mert semmi okuk a vészt hozni ránk. Mindenkit meg kell hallgatnunk, de tudnunk kell önálló objektívebb véleményt is alkotni, ez meg elméleti tudás megszerzése nélkül nem megy, hiába van gyakorlatunk a kajakok, hajók lelki élete terén.
Azonban a gyártók sem ezek mindegyikét (csak egy részét), sem a stabilitásokra, ellenállásokra vonatkozó adatokat sem tüntetik fel sehol. A dolgokat nem csupán abban kell keresnünk, hogy esetleg hülyének néznek minket (valljuk be, sokszor joggal), hanem abban is, hogy még a gyártók is az eladásra vannak ösztönözve, a fogyasztói társadalom mozgatói rugdossák őket. Az meg végképp más kérdés, hogy esetleg azért nem tüntetik fel a hidrosztatikai adatokat, mert nem ők tervezték a hajót --- vagy mert a tervező külön díjat kért volna érte, azt meg a végfelhasználó még pindurka darabban sem fizette volna meg fölfelé, hiszen azt sem tudja mi az...